Enyhe vízhajtó hatása van a kávénak.

A kávé káros hatásai a mennyiséggel vannak összefüggésben, így ha betartjuk a napi limitet, és nem fogyasztunk 3 csészénél többet, akkor nem kell aggódnunk.

Igen, így segít a szervezet szabadgyökeinek lekötésében.

Nem sérülnek meg hő hatására.

Egyáltalán nem kárós rá, sőt, a fekete kávé fejti ki leginkább a kávé pozitív hatását.

Mindenképp étkezés után, ne éhgyomorra, különben növeli a gyomorfekély kockázatát! Érdemes nem az ébredést követő első két órában fogyasztani, hiszen ilyenkor kortizolszintünk még magas.

A fogaknak mindenképp ártalmas, de egyébként sem ajánlott.

A pörkölés közben lebontatlanul maradt klorogénsav ingerelheti a gyomorfalat. Az arabica kevésbé savas, ezért érzékeny gyomrúaknak érdemesebb ezt a típust választania.

A napi ajánlott kávémennyiség 2-3 csésze, 100-300 mg. Várandós vagy szív-és érrendszeri problémákkal küzdőknél viszont maximum egy csészét ajánlott, de esetükben inkább kerülendő.

Ha tartósan túllépjük a megengedett napi mennyiséget, azzal szív-és érrendszerünket, illetve vesénket károsítjuk. Esetenként koffeinmérgezés is jelentkezhet.

Akkor igaz, ha éhgyomorra fogyasztjuk a kávét.

Ha betartjuk a napi megengedett mennyiséget, akkor nem.

Szívritmuszavar esetén nem ajánlatos a kávé fogyasztása, mert a koffein növeli a pulzusszámot, ami problémát okozhat.

Napi 2-3 csésze kávé fogyasztása nem káros.

Az éhgyomorra fogyasztott kávé ingerli a gyomorfalat, így túlzott savtermelődés esetén kisebb mennyiségben és étkezés után ajánlatos fogyasztani.

A fejfájás egyik kiváltó oka az alacsony vérnyomás. A koffein löketet ad a vérnyomásnak, így az megemelkedik, kitágítja az ereket, így gyorsabban jut több oxigén az agyba, emiatt csökken a fejfájás.

Vizsgálatok kimutatták, hogy a kávé csökkenti a végbélrák kockázatát. Emellett fokozza az emésztést, gyorsítja az anyagcserét.

A kávé önmagában nem hizlal, sőt, serkenti az anyagcserét. A kávéhoz fogyasztott cukormennyiség és egyéb kiegészítők viszont hatással vannak súlyunkra.

A kávé gyorsítja az agyműködést, csökkenti a fáradtságot, enyhíti a menstruációs fájdalmat, magas antioxidáns tartalmának köszönhetően leköti a szabadgyököket, csökkenti a végbélrák kialakulását, erősíti az izmok összehúzó képességét, valamint ásványi anyagokat tartalmaz.

A kávé javítja és fokozza az izmok összehúzó képességét, növeli a teljesítményt, valamint éberen tart.

Ha napi 2-3 csészénél nem fogyasztunk többet, akkor igen.

A hideg kávé nem szépít, inkább káros.

A koffein leginkább a hajnövekedést serkenti, és a hajhullást csökkenti.

A koffein stimulálja a központi idegrendszert, ezzel serkentve az agyműködést, csökkenti a fáradtságot és álmosságot.

A kortizolszint csökkenésekor érdemes kávét inni, azaz az ébredést követő 1,5-2 óra elteltével, illetve a kora délutáni órákban. Lefekvés előtt 4 órával már kerüljük!

Lefekvés előtt 4 órával már nem ajánlott kávét inni.

A koffein már a kávéfogyasztástól számítva kimutatható a sejtekben, így a hatása szinte egyből érezhető.

Igen, gyomorégést okozhat, hosszútávon pedig akár gyomorfekélyhez is vezethet.

Igaz. A kávé pozitív hatásai napi 1-2 csésze kávé fogyasztása esetén érezhetők.

A koffein minden emberre másképp hat. Átlagosan 1 és 4 óra közötti hatóideje jelentkezik.

A kávé az alacsony vérnyomásra jó, magas vérnyomás esetén már kevésbé, ugyanis a koffein vérnyomásnövelő.

Magas vérnyomás esetén a koffeinmentes kávé ajánlott.

Alacsony vérnyomásra jót tesz a kávéfogyasztás, ha a napi limiten (2-3 csésze) belül marad a mennyisége.

A kávé elszínezi a fogakat, ezért javasolt kávéfogyasztás után vizet inni, így az leöblíti a fogak felszínét.

A kávészemek a kávéövből, így Afrika, Ázsia, Dél- és Közép- Amerika különleges termőterületeiről származnak.

A legismertebb legenda szerint Kr. e. 300-ban fedezte fel egy pásztor.

A legenda szerint egy etióp pásztor fedezte fel, miután észrevette, hogy kecskéi a bogyó elfogyasztása után a megszokottnál jóval élénkebbek.

Az első európai leirat, amely bemutatja a kávét, 1582-ből származik, de Etiópiában, Arábiában, Perzsiában, Egyiptomban és Törökországban már korábban is fogyasztották.

Egy Káldi nevű pásztor jött rá Etiópiában, Kaffa tartományban kecskelegeltetés közben. Nevét illetően több megoldás is létezik, melyek közül a legismertebb szerint Kaffa tartomány nevéből származik. Arabul egyébként bort jelent, mivel az arab országok alkoholtilalma következtében az arab borként tartják számon.

Kr. e. 300 körül fedezték fel, de a 16. század során kezdett Európa-szerte teret hódítani.

Étkezés után ideális a fogyasztása. Étkezés előtt vagy éhgyomorra inkább kerüljük!

Igaz, ugyanis a kávé vízhajtó hatású, így pótolhatjuk vele az elvesztett folyadékot, illetve a fogak elszíneződését is késlelteti.

A kávézás tempója a koffein szervezetbe juttatását befolyásolja. Ha lassan fogyasztjuk, hosszabb időn keresztül adagoljuk szervezetünkbe, és kevésbé növeli meg a pulzusszámot. A kihűlt kávé újramelegítését viszont kerüljük, mert ilyenkor újabb kémiai folyamatok indulnak be a kávéban, ami egészségtelen, és a kávé ízét is rontja!

A kávé aromája a natúr, ízesítetlen kávénál jön ki igazán. Ettől függetlenül csak a fantáziánk szabhat határt, de a fahéjat kerüljük, ugyanis – a kávéhoz hasonlóan – vízhajtó, ezért a kettő találkozása súlyos vizelési ingert okozhat.

A felhígított kávé is ugyanúgy kifejti hatását szervezetünkre.

Ha kemény csapvizünk van, akkor a kávé és víz molekulái közé ionok kerülhetnek, aminek gyenge főzet lesz az eredménye, ám ha túl lágy a csapvizünk, erősebb kávét kapunk, mert a lágy vízben nincsenek a kávémolekulákkal reakcióra képes anyagok.

Szakértők szerint a kávé és víz aránya akkor a legjobb, ha előbbi 1,3-1,6%, a folyadék pedig 98,4-98,7%. Ezt alapul véve egy csésze tökéletes kávé elkészítéséhez 7 gramm kávéőrleményre van szükségünk.

A kávézókban használt kávégépeknek nagyon fontos a szakértő beállítása, de az otthoni kávéfőzőnket is rendszeresen karban kell tartanunk (vízkőtelenítés, kávézsír eltávolítása stb.) ahhoz, hogy megfelelő minőségű kávét kapjunk.

Egy csésze (1 dl) tökéletes kávé elkészítéséhez 7 g őrlemény és 92-96 fokos víz szükséges. Ezt ízesíthetjük tejjel (csökkenti a kávé savtartalmát), cukorral (elveszi a kávé kesernyés ízét).

Két súlyos hibát lehet elkövetni pörkölés közben: egyrészt ha túlpörkölik a kávébabot, melynek következtében sokkal sötétebb lesz és nyomásra összeroppan (így használhatatlanná válik), másrészt pedig ha alulpörkölik, azaz ha nyers marad a kávé, melyben még marad nedvesség, és őrlésre ezáltal alkalmatlan lesz.

Igen, az arabica képviseli a magasabb minőségű kávét.

Az eszpresszó mindössze 20-30 ml, mogyoróbarna színű és krémes felső réteg zárja. A doppio az eszpresszó duplája mind kávé-, mind vízmennyiségben. A lungo pedig a hosszú kávét jelenti, az eszpresszóval megegyező mennyiségű kávéból, ám sokkal több vízzel vízzel készül (kb. 130-170 ml kávét kapunk összességében). A lungo készítésekor általában a kávégép őrlését is durvábbra állítják a baristák.

Ahogy a mondás tartja: a rossz pörkölés a legkiválóbb kávébabot is tönkreteheti, a helyesen kidolgozott pörkölési technikák azonban a kávé összetevőinek legjobb tulajdonságait nagyítják fel.

A kávéfa kártevői a gyapjas- és pajzstetű.

A kávészem külső rétegében nem található koffein, és a belső bab adja a kávé jellegzetes ízét, a héjat a feldolgozás során eltávolítják.

A folyamat rövid ideig, mindössze 10-15 percig tart. Természetesen a szükséges idő attól is függ, hogy egy szárazabb robustát vagy egy nedvesebb arabicát töltenek a pörkölőgépbe.

A pörkölés során számos kémiai és fizikai változáson megy végig a zöld kávé, ebben a folyamatban alakul ki a kávé ismerős aromája és íze, a barna színe, de a mérete is megnő a szénhidrátok bomlása közben távozó szén-dioxid miatt.

Attól függően, hogy előbb hogyan pörkölték a kávét, eltérő lehet az őrlés során keletkező szín is. Egy világos, hamburgi pörkölésből világosabb őrlemény készül, mint pl. egy sötétbarna olasz pörkölésből.

Inkább azt mondanánk, hogy a frissen őrölt kávé aromáiban dúsabb.

Egy nagy tartállyal rendelkező gép végzi a pörkölést, melyet folyamatosan monitoroz egy számítógép. Olvasd el, hogyan történik a pörkölés folyamata egy magyar kávégyárban!

Az őrölt kávéból készülő ital keserűségét az okozhatja, hogy forrásban lévő vizet öntünk a szemekre – ezt érdemes elkerülni, legideálisabb a 92-96 fokos víz használata.

Négy dologra kell nagyon odafigyelni: a felbontott kávé lehetőleg ne érintkezzen oxigénnel, nedvességgel, magas (35 fok feletti) hőmérséklettel és fénnyel!

A legjobb, ha saját csomagolásában tároljuk. Kisebb adagokra porciózva is tárolhatjuk, ezeket rakjuk légmentesen zárható tasakokban, majd alufóliával vagy saját csomagolásával szorosan tekerjük körbe.

A legkönnyebben úgy tudjuk megtartani a kávé aromáját, hogyha a csomagoláson a szükséges legkisebb vágást ejtjük, majd miután kiöntöttük a kávét, a lehető legjobban kinyomkodjuk a levegőt a zacskóból, visszahajtogatjuk a kávéig, és így zárjuk le egy erős csipesszel.

Nem hogy aznap, de legjobb, ha azonnal elfogyasztjuk a lefőzött kávét. A kihűlt kávéban – a tudomány jelen állása szerint – egészségünkre káros kémiai folyamatok sora indul el!

Három módszer létezik a koffeinmentesítésre, mindegyik esetben még a pörkölés előtt kell elvégezni a folyamatot. Az oldószeres a legelterjedtebb, ebben az esetben gőzzel kezelik a szemeket, majd oldószerbe áztatják, mellyel reakcióba lépve kioldódik a koffein. A szemek ezután kiszárítják és újra zsákokba töltik. A második módszer esetén szén-dioxid segítségével vonják ki a koffeint a kávébabból. Eléggé költséges eljárás, hiszen a szén-dioxidnak éppen a gáz és a folyékony halmazállapotban kell lennie. A harmadik, leginkább környezetbarát módszer az, amikor áztatásos eljárással, aktív szénnel vonják ki a koffeint a kávéból.

Olyan, hogy teljesen koffeinmentes kávé, nem létezik. Az élénkítő hatás azonban nem olyan erős, egy 2 dl-es bögre koffeinmentes kávéban csupán 3-4 mg koffein található, érdemes ezt a számot összevetni egy 0,5 dl-es csésze presszókávéval, melyben 75-110 mg, míg egy 2 dl-es hosszú kávéban 90-180 mg koffein található.

A zöld kávé olyan kávébab, amely még nincs megpörkölve.

A kávé instant változata is teljes mértékben kávéból készül. A granulátum készítéséhez a kávéitalból forró levegővel elpárologtatják a vizet egészen addig, míg ki nem kristályosodik. Ez kerül a bolti polcokon lévő dobozokba, mely teljes mértékben őrzi a kávé aromáját.

A 3in1 kávéspecialitások is tartalmaznak kávét. A Bravos 3in1 például úgy készül, hogy a kávészemeket először megpörkölik és megőrlik, majd az őrleményből erős, szirup sűrűségű főzetet készítenek. Ebből vákuummal eltávolítják a vizet, az így visszamaradt anyagot pedig szárítják és újraízesítik.

130-300 mg között érdemes fogyasztani, ami 2-3 csésze kávénak felel meg. 600 mg felett már koffeinmérgezésről beszélünk.

Évente körülbelül 500 milliárd csésze kávé fogy a világban.

A túlzott koffeinbevitel émelygést, hányingert, fejfájást, szapora szívverés, fáradtságot okoz.

A kávé keserűségét a kávébab fajtája és a pörkölés módja befolyásolja. A kávéfőzés során előidézett keserűség tulajdonképpen a kávé égettsége.

Kiszáradás, hányinger, émelygés fenyegetné, de a koffeinmérgezés sem zárható ki.

A robusta kesernyésebb, savasabb, míg az arabica lágyan karamellás.

A kávé minőségét két fő tényező befolyásolja: a kávébab és a pörkölés módja. A kávébab minősége az éghajlati és földrajzi adottságoktól, illetve kávégondozási szokásoktól függ, ami pedig kultúránként változik.

A kávé az úgynevezett kávéövben található. A 900 méter feletti trópusi területek biztosítják a szükséges és egyenletes csapadékmennyiséget és hőmérsékletet a kávébab számára. Lehet kapni azonban hazai kertészetekben is kávéfát, de az nagyban különbözik az igazi kávécserjétől.

Norvégiában a legmagasabb az egy főre jutó elfogyasztott kávé a világban.

Brazília termeli a legtöbb kávét.

Sokfajta kávébab létezik, ám fogyasztásra csak két fajtát használunk: arabicát és robustát.

A kávé legaljára öntsük a mézet, annak tetejére öntsük óvatosan a tejet, úgy, hogy ne keveredjenek össze! Ezután melegítsük meg mikróban! Helyezzünk egy kanalat a tej fölé átlósan úgy, hogy éppen ne érjen a tej felszínéhez. Óvatosan csepegtessük rá a kávét. Ahogy emelkedik a kávé szintje, úgy emeljük feljebb a kanalat!

A sós, langyos vízbe vagy hideg tejbe történő áztatás megoldás lehet a kávéfolt eltűntetésére.

Igen, kilogrammonkénti ára meghaladhatja a 130 000 forintot is.

A kávé mennyisége kevesebb, így hamarabb felforr, melynek következtében kifut.

Az elkészítés módja befolyásolja. Lassan főzve, nagy nyomáson magasabb. Az arabica és robusta közül a robusta az erősebb, így a kávékeverékek közül minél nagyobb a robusta aránya, annál erősebb a kávé.

A pörkölés és elkészítési módja, valamint a kávébab fajtája befolyásolja

A kávébab a koffeinen kívül többek között nátriumot, káliumot, fehérjét, kálciumot és magnéziumot is tartalmaz.

Jelenleg (2016) 60 fő dolgozik a Bravos kávét gyártó Mocca Negra Zrt.-nél.

4000-4500 tonna kávét.

Közép- és Dél-Amerikából (pl. Kolumbia, Brazília, Honduras), Közép-Kelet Ázsiából (pl. Vietnám, Indonézia) és Afrikából (pl. Etiópia) származik a kávébab.

A pörkölési eljárás termékenként változó, de leginkább bécsi és francia stílusban történik a pörkölés a Bravos termékek esetében.

Teljesen modernizált pörkölővel, darálóval, csomagolósorral rendelkezik a cég, de az emberi tényező elengedhetetlen a gyártósor elején és végén, valamint a minőség-ellenőrzési folyamatokat is a kollégák végzik. A köztes gyártási folyamatok teljesen zártak.