Így kávézik Kásás Tamás

Kásás Tamás, háromszoros olimpiai aranyérmes vízilabdázónk idén nyáron ünnepelte negyvenedik születésnapját, ezért úgy gondoltuk, elérkezett az idő, hogy sporteredményein kívül megismerjük Tamás kávézási szokásait és a nyári terveit, de arról is kérdeztük, hogy figyelemmel kíséri-e a magyar csapat olimpiai szereplését.

Élvezetből kávézol vagy inkább a hatása miatt?

Mindkettő igaz rám. A kávéval való szoros viszonyom 1997-ben kezdődött, amikor Nápolyban kaptam szerződést. Bár a költözés előtt szinte soha nem kávéztam, kint esélyem sem volt elkerülni. Az emberek akár napi 5-7 eszpresszót is felhörpintenek, a találkozások alkalmával az ismerősök mindig meghívják egymást egy jó feketére, meg hát az olasz kávé finom íze és kiváló minősége a mediterrán környezetben magával ragadja az embert. Kint a kávézás nem stresszes szokás, inkább társasági rituálé. Engem sem tudott elkerülni, a kávézás szerelmese lettem, és ezen nem változtatott a hazaköltözés sem. Minden nap kávézom, reggel és ebéd után is. Bár a kávé ízét is megkedveltem, azért én édeskésen szeretem, így ha lehet, barnacukorral ízesítem.

Hol fogyasztod el a reggeli kávédat, és ki készíti el neked?

A reggel általában kávézóban kezdődik, ahol egy gőzölgő latte mellett szívesen elidőzöm társaságban vagy akár egyedül is. Ez azt is jelenti, hogy otthon egyáltalán nem kávézom, így például kávéfőzőm sincs. Szeretem a gördülékenységet, így jó érzéssel tölt el, ha leülhetek a kedvenc asztalomhoz a törzshelyeimen, hátradőlhetek, és a felszolgálók már automatikusan tudják, hogy mivel kínálhatnak. A reggeli pillanatok fontosak számomra, hiszen meghatározzák az egész napomat. A kávé mellé jól tud esni egy friss croissant vagy más péksütemény is. Ilyenkor akár 20-25 percig is elidőzöm a kávé mellett. Ebéd után viszont már csak egy gyors eszpresszóra van időm, az adja meg délutánra a lendületet.

Előfordult már, hogy egy-egy ilyen reggeli szeánsz alkalmával ismeretlen rajongók odaléptek hozzád, esetleg közös fotót akartak készíteni veled?

Nem jellemző. Mivel általában visszatérek a jól bevált helyekre, ott már ismerősnek számítok, nem kezelnek különcként, meg reggel talán mindenki magára figyel. Viszont nem is olyan rég egy uszoda öltözőjében odajött hozzám egy úr, és elmesélte, hogy ő ott volt a lelátón az athéni olimpián, ami élete sportélménye volt. Az ilyen találkozások azért jó érzéssel töltenek el.

Hol ittad a legjobb kávét? Mitől volt kiemelkedő?

Természetesen Nápolyban. Tényleg teljesen más kint a kávé és a kávézás. Kiváló minőségű alapanyagokkal dolgoznak, jól készítik el, és a kávézók hangulata is hozzájárul az élményhez. Most is magam előtt látom a kellemes kis teraszokat, a gyönyörű panorámát, és szinte hallom, ahogy a pincérek jó hangosan üdvözlik a betérő járókelőket.

Már megtudtuk, hogy honnan ered a kávéval való kapcsolatod, és hogy hogyan indul a reggel, de azért Veled nem lehet csupán a kávézásról beszélgetni. Melyik fontos mérkőzést emelnéd ki, ami különösen kedves vagy fontos emlék számodra?

Igazából a győztes mérkőzések mindegyikére jó visszagondolni, de ha egyetlen egyet kellene kiemelnem, az mégiscsak az athéni olimpiai döntő! Ezt a meccset a mai napig sokan emlegetik itthon is és nemzetközi berkekben is, hiszen roppant izgalmas játék volt.

A riói mérkőzéseket is figyelemmel kíséred, szurkolsz a magyaroknak?

Már négy év eltelt azóta, hogy visszavonultam. Ezalatt az idő alatt gyakorlatilag a vízilabdától teljes mértékig eltávolodtam. De azért az olimpia mégiscsak az olimpia. Láttam az első két mérkőzést, és más számokat is megnézek. Eddig nem is hiányzott különösebben a játék, de most először furcsa érzés fogott el. Legutoljára 1992-ben néztem utoljára tévén keresztül az olimpiai közvetítést, azt követően az utolsó ciklusig végig aktív szereplője voltam az ötkarikás küzdelemnek. Most kicsit talán irigyelve néztem a magyar csapat bevonulóját, a közvetítést az olimpiai faluról. Furcsa érzés kívülről látni az egészet, sajnálom, hogy nem vagyok ott.

Bár Rióba nem utaztál, máshol nyaraltál, vagy kitűzted már az úti célt, hogy hol üdülnél szívesen?

Hosszabb külföldi nyaralásra még nem volt alkalmam idén, de pár napos kikapcsolódást már beiktattam a Balatonon és a Tiszta-tónál is. De úgy tervezem, hogy a telet melegebb éghajlaton töltöm, konkrét úti cél azonban nincs még.

A nyaralások alkalmával inkább aktív vagy passzív pihenésre voksolsz?

Amíg élsportoló voltam, a vakáción inkább a passzív pihenést kívántam. A kemény hajtást követően ugyanis vágytam a nyugalomra, arra, hogy a szoros napirendet magam mögött hagyva akár egész nap a vízparton lógassam a lábam. De ez megváltozott. Ma már keresem a kirándulási lehetőségeket, kíváncsi vagyok más országok kultúrájára, szokásaikra, így inkább aktívan töltöm az időmet.