Kávé: egészséges vagy nem?
A kávé egészségre gyakorolt hatásai közül leggyakrabban a vérnyomással összefüggő kedvezőtlen tapasztalatokat említik. A nemzetközi szakirodalmat böngészve azonban felfedezhető, hogy sok olyan kísérletet, tanulmányt végeztek, amelynek során a kávéitalnak az egészségre gyakorolt kedvező hatásaira derült fény.
A tekintélyes amerikai folyóiratban, az Annals of Internal Medicine-ben, egy tanulmány szerint a kávé, rendszeresen és jelentős mennyiségben fogyasztva - hat vagy több csészényi naponta - segít a második típusú cukorbetegség kialakulásának megelőzésében. A kísérlet 12-18 évig tartott és 125 000 személy vett benne részt. A rendszeres kávéfogyasztók körében a diabétesznek ez a fajtája a férfiaknál 54 százalékkal, nőknél 30 százalékkal volt ritkább, és még a koffeinmentes kávét fogyasztók esetében is 26 százalékkal (férfiak), illetve 15 százalékkal (nők) kevesebb megbetegedést észleltek.
Egy másik publikáció, amely a Nature folyóiratban jelent meg, a kávé fogakat védő hatásáról szól. Eszerint a „fekete leves” összetevői megvédik a fogakat a károsodásoktól.
A Georgia Egyetem professzora, Robert Motl által végzett kísérlet bebizonyította, hogy a koffein jobban csökkenti az izomláz okozta fájdalmakat, mint azok a gyógyszerek, amiket erre szokás szerint javasolnak (pl. az aszpirin). A kísérletben, amelyet a "Journal of 
Pain" című folyóiratban publikáltak, 16 személy vett részt. A vizsgálati alanyoknak két egymást követő napon 30-30 percet kellett biciklizniük. Ezután nyolcan koffeintablettákat, nyolcan pedig placebót kaptak. A két csoport közül az elsőben senkinél sem alakult ki izomláz, míg a másodikban csaknem mindenkinél.
A floridai egyetem a kávézás hatásait vizsgálva kétségbe vonja az ártalmakról szóló híresztelések megalapozottságát, és számos pozitív élettani hatást tulajdonít a kávénak: csökkenti a vesekő kockázatát, enyhíti a migrénes és menstruációs fájdalmakat, segít átvészelni a másnaposságot, az agyi vérkeringés serkentése révén pedig csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét. Sőt, csökkenti bizonyos rákfajták – elsősorban a vastag-, végbél- és bőrrák – kockázatát, gátolja a tumor növekedését, fokozza a kemo- és sugárterápiák hatékonyságát.
A kutatások alapján kimutatott tény, hogy a kávé antioxidánsai réven a szervezetben található szabadgyökök ellen hatékonyabbnak bizonyul minden más élelmiszernél. A koffeint széles körben alkalmazzák a gyógyszeriparban, például fejfájás-csillapító gyógyszerhez, asztma ellen, szívgyengeség kezelésére is. Egy csésze kávé átlagosan 70-80 milligramm koffeint, valamint olyan ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaz, mint például a vas, a kálium és a mangán.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy a kávénak az emberi szervezetre gyakorolt hatása kettős. Egyrészt a koffein serkentő hatású, stimulálja a központi idegrendszert, fokozza a szív és veseműködést. Testmozgás előtt fogyasztva segít felszabadítani a szervezetben elraktározott zsírt, a tüdő hörgőizmait elernyeszti, könnyíti a légzést, mérsékli az asztmás rohamok veszélyét. Kutatások szerint csökkenti a depressziót is. Másrészt viszont felelőtlen fogyasztása növeli a stresszt, a szívkárosodás és a csontritkulás veszélyeit.
