Kávézás a világ körül – I. rész

Csodálatos, színes világ vesz körül minket, és bármennyire is különbözőek vagyunk, a kávé iránti rajongás sokunkban közös pont. Ismerd meg a világ különböző tájainak kávéfőzési és –fogyasztási szokásait, hagyományait! Most induló sorozatunk első részében az etióp szertartást, a klasszikus török feketét, és a japán szifonos kávéfőzést mutatjuk be.

Etiópia

Mint már említettük korábbi cikkünkben, az ősi legenda Etiópiából származtatja mindannyiunk kedvenc fekete italát. A kávé mai napig központi szerepet foglal el a helyiek életében, ezt egy ismert közmondásuk szemlélteti leginkább: „Buna dabo naw”, azaz „A kávé a mi kenyerünk”. A jó minőségű arabica kávészemek ültetvényeken és a helyiek kertjeiben egyaránt fellelhetők.

A kávés szertartások fontos szerepet játszanak az etiópok életében, gyakran 2-3 órát is eltöltenek a kávé elkészítésével a pörkölésétől kezdve egészen a tálalásig. A rituálét a zöld kávészemek pörkölésével kezdik, s mélyen magukba szippantják az izzó szén felett pörkölődő babok aromáját. A megpörkölt kávészemeket famozsárban finomra őrlik, majd speciális főzőedényükben, a jabenában folytatják a jó minőségű arabica kávé feldolgozását. Miután felforrt, egy másik edényben hagyják hűlni a fekete italt, majd visszaöntik a jebenába. A kávé leszűréséhez az évszázados hagyományoknak megfelelően lószőrszűrőt használnak. A szertartás végén a háziasszony feladata a vendégek számára kisméretű, fületlen csészékben tálalni a bunát, azaz az elkészült kávét. Cukorral, sóval, vajjal és gyógynövénnyel is ízesítik. A szertartás részeként tömjénégetéssel űzik el a rossz szellemeket.

Törökország

Egy török közmondás úgy tartja, hogy a kávé legyen fekete, mint a pokol, erős, mint a halál és édes, mint a szerelem. Törökországban a kávé az etióphoz hasonló kiforrott kultúrával rendelkezik, így a török kávét és a fogyasztásával kapcsolatos hagyományokat az UNESCO 2013-ban a szellemi kulturális világörökség részévé nyilvánította.

A tökéletes török kávé elkészítéséhez szükség lesz egy hosszúnyelű, réz főzőedényre, a dzsezvára. A dzsezvában cukorral együtt fő a kávé. Az italt forrás előtt leveszik a tűzről, hagyják hűlni, majd párszor még felmelegítik. Az őrölt kávét nem választják el a víztől, a csészékben zaccal együtt tálalják a fekete italkülönlegességet. Az igazi török kávét feketén fogyasztják, esetleg kardamommal ízesítik.

Japán

Japán leginkább a tradicionális teafogyasztási szokásairól ismert, ám a kávéházak sokasodásával a fekete ital is egyre nagyobb teret hódít magának. Egy tipikus japán nem főz magának otthon kávét: a modern kávéházak kínálatából választ magának frissítőt, vagy alumíniumdobozos kávét fogyaszt. A Kan-Kohi (dobozos kávé) hűtött és forró formában egyaránt kapható szupermarketekben és automatákból.

Bár világszerte rendeznek barista versenyeket, a szigetországban és a környező országokban kifejezetten a vákuummal működő szifonos kávéfőző mesterei mérettetik meg magukat. A versenyeket hatalmas érdeklődés övezi, a legtehetségesebb szifonművészek igazi rocksztárként élnek a köztudatban. Hogyan működik a szigetország lakóit ámulatba ejtő kávéfőző? Nézd meg az alábbi videót: